Tess Gerritsen - A bűnös

Hát… nem jutok szavakhoz.

Rengeteg krimit olvastam már. Ez a legjobbak között szerepel.
Az első oldaltól kezdve fent tartotta a figyelmem, csak muszájból tettem le, mert nem bírtam ébren maradni tovább…

A hullák közötti összefüggéstelenségnek
mintha egyszerre 20 különböző ügyet akarnának megoldani, a hitében ringatott az író; összezavart, de a tudat, hogy ebből valami elképesztő dolog fog kisülni nem hagyott nyugodni. Igazam is lett.

Ahogy megjelentek a férfiak a két nő életében, én azt gondoltam, na tessék megint egy sor nyálas nyavalygás; az ex-pasik se veled, se nélküled, bocsáss meg monológjaival, aminek semmi köze a történethez; csak egy fölös időhúzás, ami egy kis magánéleti betekintést nyújt. Ami nekem soha nem hiányzik egyetlen krimiből se. Menjen a nyomozás, találják meg a gyilkost, de a nyomozók ne vinnyogjanak a hülye gondjaik miatt.

De. Később kiderül, hogy minden ember jelenlétének oka van. Így a volt szeretők, és férjek majdnem komoly szerepet kapnak. De csak majdnem, mert ez itt most mégis csak a magabiztos egyedül álló nők klubja. Ez az ő nyomozásuk.

részemről nem értek egyet a totál-éljünk-férfiak-nélkül-egyedül-is-megállok-a-lábamon nőkkel, mert ez egy faszság, mindenkinek kell társ, akkor is ha megcsaltak-megbántottak

Ja, és annyira jó, hogy megsejtettem ki a leghunyóbb, a sok közül, de nem tudtam kiszámítani, hogy fognak rájönni, és mit fog csinálni a lelepleződő félben levő gyilkosunk.

Amikor pedig leleplezi magát, hát boldogságot éreztem, nem csak azért, mert én előre tudtam, hanem mert robbant.

Keggyetlen jó könyv. 

De a Született detektíveket mindenki felejtse el, mert egy foscsitoscsi sorozat.

Értékelés: 5/5