Cselekményleírás!
Hát ez borzalmas volt. Ennyit már rég szenvedtem könyv olvasása közben.
Fejezeteket lapoztam át. Pontosan hármat.
Egyetlen szerethető karaktere sem volt, egyetlen sem! Ilyen könyvet én még nem olvastam.
Pat. Kemény dió.
Először undorodtam.
Aztán itt-ott felkeltette az érdeklődésem, de nem annyira, hogy ne tudjam letenni.
A szexjelenetek nagyon jók benne, és érdekes volt végre ilyen részletességgel olvasni emberek kínzásáról, úgy hogy a gyilkos csak egy darab húsnak tekintette őket.
Az a sok márka leírás, és hogy ki milyen ruhát milyen kiegészítővel visel, és ez mennyire illik össze, az valami borzasztó. Kit érdekel? Drága Márkás cucc aztán kész. Tudom én, hogy ezzel is a fényűzést, a gazdagságot, és a képmutatást akarta szemléltetni, de nagyon túlzásba vitte. Még a fogkeféje márkáját és árát is leírta. Ááh.
A másik bajom az volt a dologgal, hogy nem tudtam egyszerűen megérteni, miért csinálja. Csinálja, élvezi, de az hogy bárkit, bármilyen módszerrel, amihez épp kedve szottyan…?!
Több mint 2 évig játszódik a történet és senki nem kapja el?? Na persze… csak úgy simán leráz mindenkit? A történetekben a rosszak, mindig elnyerik végső büntetésüket, haha.
Szegény Pat. Bevallja egy csomó embernek a tetteit, lehet hogy talán segélykiáltás, hogyHahó, valaki állítson már le!, de nem veszik komolyan. Valakinek csak feltűnt volna a dolog.. ilyen egyszerűen nincs. Egy külsőségekre épülő, mély érzelmektől mentes, személytelen világban él, és nem tud menekülni. Biztos én is bediliznék tőle, akármennyire is van pénzem, de ez már irreális.
Aztán meg hiányzik a rendőrségi szál is a dologból. Érdekelt volna a másik oldal, amikor megtalálják a hullákat, és próbálják megtalálni a gyilkost. Talán úghy jobban el tudtam volna fogadni, hogy megússza a dolgot.
Nem kedvelem egyáltalán Pat-et, legszívesebben eltaposnám mint egy férget. Azért olvastam végig a történetet, mert reméltem, hogy vagy öngyilkos lesz (de ehhez túl egoista), vagy elkapják és kivégzik. Sajnos egyik sem jött be, így a befejezés nekem üres. Nincs történet, csak értelmetlen öldöklés. Igaz, van néhány magasröptű gondolat, ami ha kicsit hatásvadász is, de azért van benne igazság, de azért nem vágtam magam hanyatt tőle.
A másik oldal, amivel most kiegészíteném a dolgot, hogy egy pillanatig, amikor Owen lakására felmegy, és a csillogó-villogó patyolat lakásban ott áll egy ingatlanos, egy párral, és ő elképed, hogy hová lett az a sok vér, amit otthagyott, az is megfordult a fejemben, hogy csak képzeli az egész vérengzést… Erre a vége felé, még a majdnem lebukás pillanatában felhívott, emberke, akinek gőzöm sincs a nevéről, és akinek mindent bevallott, később közli vele, hogy nem ölhette meg Owent, mivel tényleg találkozott vele Londonban, nem is egyszer. Ha ebből a síkból nézem a történetet, akkor még szánalmasabbnak tűnik Patrik.
Beteg könyv, de nem hordoz magában értékeket.
Értékelés: 2,5/5
Európa, Budapest, 2003
568 oldal
