Bret Easton Ellis - Amerikai psycho

Cselekményleírás!

Hát ez borzalmas volt. Ennyit már rég szenvedtem könyv olvasása közben. 

Fejezeteket lapoztam át. Pontosan hármat. 

Egyetlen szerethető karaktere sem volt, egyetlen sem! Ilyen könyvet én még nem olvastam.

Pat. Kemény dió. 

Először undorodtam. 

Aztán itt-ott felkeltette az érdeklődésem, de nem annyira, hogy ne tudjam letenni. 

A szexjelenetek nagyon jók benne, és érdekes volt végre ilyen részletességgel olvasni emberek kínzásáról, úgy hogy a gyilkos csak egy darab húsnak tekintette őket.

Az a sok márka leírás, és hogy ki milyen ruhát milyen kiegészítővel visel, és ez mennyire illik össze, az valami borzasztó. Kit érdekel? Drága Márkás cucc aztán kész. Tudom én, hogy ezzel is a fényűzést, a gazdagságot, és a képmutatást akarta szemléltetni, de nagyon túlzásba vitte. Még a fogkeféje márkáját és árát is leírta. Ááh. 

A másik bajom az volt a dologgal, hogy nem tudtam egyszerűen megérteni, miért csinálja. Csinálja, élvezi, de az hogy bárkit, bármilyen módszerrel, amihez épp kedve szottyan…?! 

Több mint 2 évig játszódik a történet és senki nem kapja el?? Na persze… csak úgy simán leráz mindenkit? A történetekben a rosszak, mindig elnyerik végső büntetésüket, haha.

Szegény Pat. Bevallja egy csomó embernek a tetteit, lehet hogy talán segélykiáltás, hogyHahó, valaki állítson már le!, de nem veszik komolyan. Valakinek csak feltűnt volna a dolog.. ilyen egyszerűen nincs. Egy külsőségekre épülő, mély érzelmektől mentes, személytelen világban él, és nem tud menekülni. Biztos én is bediliznék tőle, akármennyire is van pénzem, de ez már irreális.

Aztán meg hiányzik a rendőrségi szál is a dologból. Érdekelt volna a másik oldal, amikor megtalálják a hullákat, és próbálják megtalálni a gyilkost. Talán úghy jobban el tudtam volna fogadni, hogy megússza a dolgot.

Nem kedvelem egyáltalán Pat-et, legszívesebben eltaposnám mint egy férget. Azért olvastam végig a történetet, mert reméltem, hogy vagy öngyilkos lesz (de ehhez túl egoista), vagy elkapják és kivégzik. Sajnos egyik sem jött be, így a befejezés nekem üres. Nincs történet, csak értelmetlen öldöklés. Igaz, van néhány magasröptű gondolat, ami ha kicsit hatásvadász is, de azért van benne igazság, de azért nem vágtam magam hanyatt tőle.

A másik oldal, amivel most kiegészíteném a dolgot, hogy egy pillanatig, amikor Owen lakására felmegy, és a csillogó-villogó patyolat lakásban ott áll egy ingatlanos, egy párral, és ő elképed, hogy hová lett az a sok vér, amit otthagyott, az is megfordult a fejemben, hogy csak képzeli az egész vérengzést… Erre a vége felé, még a majdnem lebukás pillanatában felhívott, emberke, akinek gőzöm sincs a nevéről, és akinek mindent bevallott, később közli vele, hogy nem ölhette meg Owent, mivel tényleg találkozott vele Londonban, nem is egyszer. Ha ebből a síkból nézem a történetet, akkor még szánalmasabbnak tűnik Patrik.

Beteg könyv, de nem hordoz magában értékeket.

Értékelés: 2,5/5

Európa, Budapest, 2003

568 oldal

Robert Bloch - Pszicho 2.

Cselekményleírás!

Hááát… nem mondom, hogy rossz volt, de merőben meglepő. Élvezettel olvastam, de csak majdnem volt letehetetlen.

Norman kiszabadul, kinyírja a nővéreket, újra eszetlen hajsza kezdődik, de a rendőrség gyorsan lezárja az ügyet, hisz minden jel arra utal, hogy Norm meghalt, mert elbénázta a dolgot a stoppossal.

Igen ám, de amit dr. Clairbone állít, én azt elhittem. Nehogy már Norm a történet elején meghaljon. Akkor ki fog gyilkolni????

Sajnáltam, hogy Sam, és Lila meghalnak (itt megkönnyebbültem, hogy háhá Norman mégis él), de nem voltak igazi szereplői a történetnek, csak kellékek.

Aztán ott ez a film. Jó csali lehet, hisz Norm meg akarja majd akadályozni a létrejöttét, és ezért gyilkolni fog, legalábbis a doki szerint, ezért ő is a forgatás helyszínére utazik. Aztán baromira nem történik semmi. Próbálkozik ott ő, hogy életveszélyes megcsinálni ezt a filmet, meg mi van ha ez van, meg mi van ha az van, de igazából ezt a Roy fickót leszámítva senki se foglalkozik a dologgal komolyan, csak a saját kis hülye problémáik érdeklik.

Aztán ott van ez a rész a buzi bordéllyal, utána meg az elvágott torkú kismacskával. Hát komolyan pár részt újra kellett olvasnom, hogy megértsem most ez itt épp kicsoda-micsoda, meg ki lehet aki elvetemülten mászik a domboldalon, bedrogozva… ezt a részt ki is lehetett volna hagyni.
Meg a Batest játszó fickót is, mert semmi szerepe nincs, mintha ott se lenne. Csak egy hülye buzi, aminek szintén nincs jelentősége. Nem érdekelt, ahogy tépelődik magában, hogy akkor most ő tényleg a faszt szereti-e, vagy csak néha jól esik kalandozni?

Ismét sok hiszti következik, ááá.

Aztán végre megint történik valami. Producerünk feje szépen a konyhájában hever, hívják a rendőrséget, hogy na nesze, mi van, közben meg kiderül, hogy Norman tényleg halott?! Namiafene.
Akkor hirtelen kitalálják, hogy Vizzini a rendező a gyilkos, mert mittudomén.

Aztán az előző könyv sablonjára ismét a nagy csattanó, és kiderül, hogy ki gyilkol, mi lett Normannal, és le lehet vonna a konklúziót.

Az enyém: Jó könyv, igaz nem ér fel az első résszel, de azért egyszer el lehet olvasni. Érezni rajta, hogy nem volt igazi ötlet, csak próbált az író még egy lepedőt lehúzni a Bates-sztoriról. Jobb lett volna az a tudat, hogy Norman örökre rács mögött marad, és ezzel letudtuk az egészet. Ez a befejezés, hát mennyire fedi a valóságot? Kicsi az esélye, hogy a valóéletben ez megtörténik. Ez a baj vele.

Értékelés: 4/5

Robert Bloch - Pszicho

Cselekményleírás!

Hát aztarohadt…….!!!!! 

Olvasom, olvasom, nem számítok semmi érdekesre, és az első 30 oldal után úgy meglepődök, hogy kettéáll az agyam.

Ahogy Bloch levezeti Mr. Bates gondolatait, ahogy utálja Anyát, ahogy utána keresi és kiakad ha nincs mellette, és elméletben levezeti mit mondana, és ahogy ezen vitázik magában, hogy mi is a helyes az kész. Komolyan 3-szor is el kellett olvasnom az elején levő részeket amikor Norman beszélget magában/val. Mint egy totál elmebeteg, és ez nekem úgy ahogy van át is jött. Először azt hittem, hogy ez az író egy idióta, hogy lehet ilyen összevisszaságot írni, hogy nem értem meg?! …vagy csak én vagyok ilyen csökött agyú, hogy nem fogom fel elsőre?!

De miután beindul a történet, és a többi szál is bekapcsolódik, kiderül, hogy itt senki sem idióta, és sikerül felfognom Norman gondolatait, amik azért vannak ilyen hülyén leírva, mert ilyen hülyén gondolja őket. 

Ja, és még egy kukkoló is a rohadék. Szegény Mary csak eltéved egy szobát akar, és ennek az a vége, hogy elveszti a fejét. Mondjuk vártam volna néhány részletet is, hogy itt a fülét vágja le, ott szúrja meg a késsel, nem csak a kaszabolás tényét. Nem tudtam, hogy Norman miért nem dugja végre az elmebeteg gyilkos anyját egy elmegyogyóba, mert totál sárgalapos, de ha belegondolunk a kicsi Norm is az, mert nem tud élni az anyja nélkül. 

Az első mondattól kezdve utálom szegény dagat csórikámat, pedig olyan nyomorult. 40 évesen, hót szüzen, a pornóival, meg az emberevő inkáival nem túl kívánatos egyén, amolyan életképtelen Anya kicsi fia. Ahogy az anyja is mondja neki, Anyámasszonykatonája.

A második gyilkosság kiszámítható volt. Odamegy a nyomozó, nem talál semmit, de pechére meglátja az öregasszonyt az ablakban. A hülye meg annyira erőszakos, hogy hiába akarja Norm lebeszélni a találkozásról nem tudja. Ennek persze az a vége, hogy a mama borotvával kidekorálja az arcát. Ekkor leszidja anyát, hogy milyen butaságot csinált, de végül is megnyugtatja magát, hogy nem volt más választás, hisz a nyomozó mindent kiderített volna, ha anyával beszél és… és Arbogast is megy a kocsijával együtt a mocsárba. Hm, milyen jó hogy kéznél egy nagy mocsár.

Mary pasija egy nyámnyila kis hülye. A húga viszont, kétségbeesett, bármire képes. Amikor a seriffre sem számíthatnak már, elmennek a motelba megnézni maguknak ezt a fickót, aki „tiszta mint a hó”. Kitalálnak egy totálgáz és béna, átlátható sztorit, hogy ők egy házaspár akárhonnan, és itt akarnak megszállni, mert fordulójuk van. 

Ki a fene akarna egy ilyen eldugott helyen évfordulózni???????????????

Norman felkészülten várja őket, de Lila mégis megtalálja a nővére fél pár VÉRES fülbevalóját. Így kieszelnek egy újabb béna fedősztorit, hogy a csaj elmegy a seriffhez, a csóka meg addig szóval tartja a motelost.

Ezután pedig a nagy csattanó. Felkiáltottam volna, ha nem alszik mellettem a Párom. A könyv ekkor válik ZSENIÁLISSÁ és elszomorodok, hogy már csak pár oldal van hátra, pedig én ezt AKAROM MÉG sok oldalon keresztül.

Hülyének néztem én is a seriffet, amikor mondja, hogy de hát már 20 éve halott Mr. Bates anyja, mert a leendő férjével öngyilkosok lettek. Akkor hogy lehet, hogy Norman beszélget vele, és hogy lehet, hogy még EMBERT ÖLNI is képes??

Elmebeteg. Zseniális. Mindenkinek ajánlom, aki azt gondolta (mint én), hogy Kingnél nincs jobb. Pedig van.

Értékelés: 5/5

Stephen King - Bilincsben

Cselekményleírás!

Hát amikor úgy döntött, hogy felvágja az ereit, pihentettem egy hónapig. Nem lettem volna Jessie helyében, főleg, hogy 4 ember vitatkozott a fejében. Így jár az, akit gyerek korában molesztál az apja, és egy lezbi a szobatársa. Bedilizik. Jó volt olvasni, sajnáltam Jessie-t, de a kutyát jobban.

Értékelés: 3,5/5