Könyvmolyok Problémái BookTag

Régóta szemeztem ezekkel a kérdésekkel, most meg is válaszolom őket! A kérdéseket ajánlanám néhány barátomnak, Fanninak és Miminek remélem választ adnak ők is a kérdésekre! :)

1. Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb?

Nagyon nehéz kérdés. Legutóbb beálltam a könyvespolc elé, és @lena91 javaslatára "Ecc-pecc-kimehetsz"-el kiszámoltam. Aztán persze valahogy rátévedt a szemem egy olyan könyvre, amiről az utóbbi pár napban sok pozitív értékelést olvastam, és azt kaptam le a polcról. :) Kiszámíthatatlan, hogy mi alapján döntöm el mi legyen a következő.

2. Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?

Abbahagyom. Nem töltöm feleslegesen az olvasásra szánt drága időmet olyan könyvekre, amik nem tetszenek. Mennek a süllyesztőbe. Ami nem fog meg, azt nem erőltetem. 

3. Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?

Ha nem sikerül teljesíteni a kitűzött célt, akkor majd sikerül jövőre. Nem idegesítem halálra magam miatta. Annyira nem motiválnak a kihívások, hogy mindenáron teljesíteni akarjam őket. Néha előfordul egy-egy ami megfog, de mivel annyira kaotikus, hogy éppen mit fogok olvasni, nem tudom betervezni előre, hogy miket és milyen sorrendben szedek majd elő. Úgy sem tartanám magam ezekhez a listákhoz, így meg nehéz lenne a kihívásokat teljesíteni. 

4. Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!!!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Nehezen, de azért megbirkózom a problémával. Sajnos van egy-egy olyan sorozat a polcomon, amiknek az egyes részeit nehéz beszerezni, és örülök, ha egyáltalán sikerül bármilyen kiadásban beszerezni. Persze ha van rá lehetőség, azonnal lecserélem a többihez passzoló kiadásra. Szemet gyönyörködtető tud ám lenni. :)

5. Mindenki imád egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet?

Általában molyon. Hol tudnám máshol megvitatni a tetsző/nem tetsző könyveket, ha nem a könyvolvasós népségek oldalán? Mondanom sem kell, sokkal többet járok oda, mint facebook-ra. Beszippant ám. Könyvek mindenhol, viták, beszélgetések, ajánlások, rengeteg mindenre jó. A legszörnyűbb könyveket is értékelés útján húzom le a süllyesztőig, aztán akad aki osztozik benne, akad akik vitatja a véleményemet. Szóval a kérdésre a válasz: mindenkivel, aki olvassa az értékeléseimet!

6. Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mihez kezdesz magaddal?

Nagyon ritkán kerül a kezem közé olyan könyv, amin sírni lehet. Inkább a hangosan felnevetés a jellemző. Pár pillanatig furcsán néznek az emberek, de igazából nem olyan érdekes látvány egy könyvet olvasó, magában vihogó leányzó. 

7. A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?!?!!

Ha nagyon érdekel a folytatás, akkor megveszem, és már olvasom is! Ha évekkel korábban olvastam is az előző részt, tuti hogy a folytatás olvasása közben a lényeges információk pillanatok alatt beugranak, ezzel nincs gondom!

8. Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet?

A barátaim ismernek. Nem is próbálnak meg könyvet kölcsön kérni. De szoktam egyébként. Van egy bizonyos névsorom, akiknek kérdés nélkül kölcsön adok könyveket. Általában Ők is könyvmolyok, és jobban vigyáznak a kölcsön könyvre mint az életükre. Persze Kivétel erősíti a szabályt: King könyvet nem adok kölcsön senkinek! :)

9. Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?

Olvasok mást helyettük. Nincs "nem olvasási időszak". Ha valamihez épp  nincs hangulatom, keresek valami mást. Eddig mindig találtam valamit... ;)

10. Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?

Attól függ milyen könyvek. Mindig van ami elsőbbséget élvez a többivel szemben. Nálam ezek Stephen King és Joe Hill könyvei. Ha tőlük jelenik meg új, akkor nem kérdés, hogy mire megy el a pénzem. Ha épp egyiküknek sincs új megjelenése, vagy régóta vágyott, akkor hosszas mérlegelés, után választok. Általában 2, maximum 3 könyvet. 

11. Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek a polcodon mire elolvasod őket?

Változó. Most megfogadtam, hogy nem pihentetem hónapokig a régen vágyott könyveket, de azért időnként becsúszik valami "fontosabb" olvasmány. Főleg, hogy eljutottam arra a szintre, hogy több mint száz olvasatlan könyv csücsül a polcokon. Jelenleg arra koncentrálok, hogy velük foglalkozzak, aztán addig megpróbálok nem új könyvet beszerezni. Jó vicc volt, mi? 

Erik Axl Sunds - Bomlás (Viktória Bergman-trilógia 1.)

Cselekményleírás!

Aztamindenit! Nem volt ez rossz! 

Igaz nem teljesen olyan, mint amire számítottam, és nem is lelkesedtem közben annyira az olvasásért, de az utolsó száz oldalon kitett magáért a könyv, és felpörögtek az események. 

Kicsit olyan sehová sem haladunk érzésem volt olvasás közben, egyre több a hulla, ráadásul gyerekek, de eredmény semmi, csak egy helyben topogás. Az ég világon semmi nem történik, tényleg, semmi. Egy kis családi gond itt, családi gond ott, közben mindenki nagyon elfoglalt, de azért mégse történik semmi.

Sofia is és Jeanette is magukkal vannak elfoglalva. 

Valahogy az elejétől fura volt mindkét nő, maguknak valóak, a férfiak által kicsit lenézettek, olyan egyértelmű volt, hogy egymásra találnak. Meg hát két pasi írta a könyvet, szóval nem is értem mit csodálkozok, hogy ennyire összemelegednek. Főleg, hogy a pasijaikkal is csak a gondok vannak.

Amikor Viktoria Bergman bejön a képbe, és egyre több szerep jut neki, felpattant a szemem, és elkezdtem falni az oldalakat. Onnantól kezdve totális 5 csillag a könyv. 

Eszembe nem jutott, hogy ez lesz a vége, és a három nő kapcsolata ebbe az irányba fog terelődni, a vége is ütött. De nagyon nyitva hagyta a kiskaput, szóval MOSTAZONNALDERÖGTÖN kell a második rész!

Értékelés: 4,5/5

Stephen King - Az 1-2.

Cselekményleírás!

Még mindig a könyv hatása alatt állok, semmilyen gondolatom nincs. Természetesen nagyon tetszett, hiába 1400 oldal, nincs benne felesleges szócséplés, mindennek helye van. Ahogy felépíti időrendben az egész történetet ugrál a történetek között, az még élvezetesebbé teszi. 
Egyetlen dolog van ami miatt levontam fél csillagot: komolyan kellett bele, hogy mindenki végigmenjen Beverlyn 11 évesen?????

Értékelés: 4,5/5

Thomas Harris - Hannibal (Hannibal 3.)

Annyi minden zavart a könyvben, de egyszerűen nem lehet nem szeretni. 

Végre leginkább Lechter doki áll a középpontban, imádtam a stílusát. Igaz, nem kicsit sznob, de van benne valami ellenállhatatlan. Staling is érzi ezt. 

Főhősnőnk elképesztő nyomozásba fog, miközben mindenki megpróbálja aláásni a tekintélyt. Krendler egyenesen idegesített, legszívesebben bemostam volna neki egyet. Tipikus egoista soviniszta barom. Mason-ról meg inkább ne is beszéljünk. Egy görény. Sokkal undorítóbb és alávalóbb Lechternél. Irtóztam tőle, nem csak a kinézete miatt, hanem a gyerekek miatt. Igazi elmebeteg. 

Barney, a jó öreg Barney, van sütnivalója, helyén van a szíve, örültem, hogy kapott némi szerepet. Meg hogy nem adta el magát… teljesen. 

A vége nagyon meglepett, egyáltalán nem ilyen befejezésre számítottam, és ezért egy picit csalódott is vagyok, mert Starling nyomozóból nem néztem ki ilyeneket… meglepett, na. Kíváncsi vagyok az utolsó részre, ezek után Harris mit tudott még kihozni a történetből, Hannibálból. A vörös sárkány-t, és a Bárányok hallgatnak-ot nem tudta felülmúlni, de azért ott van a toplistán.

Értéklés: 5/5

Max Allan Collins - Gyilkos elmék: Egy fenevad profilja

Néztük a sorozatot, és kedvet kaptam a könyvhöz. Picit előrébb járt a történetben, de ugyan úgy fenntartotta az érdeklődésemet, mint a sorozat. Némivel többet mutat meg a gyilkos gondolataiból, és indítékaiból mint a filmben, így élvezhetőbb is. A nyomozás így már nem tűnik olyan sitty-sutty gyorsnak, azért olvasva nem 45 perc volt :D 

Jól felépített olvasmányos történet. Fél csillagot azért vontam le, mert bárkit is vittek be gyanúsítottként, kiszámítható volt, hogy nem Ő lesz a gyilkos, és hogy csak az utolsó 10 oldalon fogják elkapni. Ahogy a sorozatban is lenni szokott.

Értékelés: 4,5/5

Dennis Lehane - Egy pohárral a háború előtt ((Kenzie-Gennaro 1.)

Hát nem egy Viharsziget az biztos. Mintha egy Lawrence Block könyvet olvastam volna, ami nem lett volna gond, ha ez nem egy Dennis Lehane történet. Tényleg. Imádom Block-ot. 

Ez a könyv sablonos. Szexi nyomozópáros, elmebeteg sittes haver, négerek, politikusok, bandaharc, zsarolás, gyerekbántalmazás, minden ami szem-szájnak ingere. A könyv fürdik a mocsokban, egy olyan gusztustalan kis világot tár elénk, hogy a végén tényleg hányni fogok. 

Jó filmet lehetne kanyarintani belőle, de egyszernézős lenne, az tuti. 

Összességében azért jól fel van építve, apránként adagolja az új infókat, fent tartja a figyelmet, és szórakoztató, de nem lett a kedvencem.

Értékelés: 4/5

Izing Róbert - Támadás az űrből!

Cselekményleírás! 

Ekkora idealizált, utópisztikus világképet én még nem pipáltam. Annyira gyönyörű, és csodálatos lenne, ha a könyvben leírtak megvalósulnának. Végre egy tökéletes Magyarországon, sőt, egy tökéletes Világon élhetnénk. Elbírnám képzelni. Magyarok mint Nagyhatalom. Beszarás. 

Arról nem is beszélve, hogy ez a könyv akkorát fricskáz Amerika orra alá, hogy gyönyörűség volt olvasni. Kíváncsi vagyok azért mit szólnának, ha lefordítanák és náluk is kiadnák. Biztos lenne felháborodás meg hiszi, hogy jött egy magyar srác, aki úgy döntött, hogy felvázolja a magyar Függetlenség napját! Nem bírok betelni a gyönyörűségtől. 

Ilyen zseniális könyvet komolyan mondom, rég olvastam. Tele van mélyenszántó elgondolkodtató fejtegetéssel, ami egyrészt nagyon elszomorít, mert elénk tárja a valóságot, hogy mennyire szarik az emberiség a Bolygóra amin él, az a tipikus magunk alatt vágjuk a fát eset. 

Vicces, ahogy az idegenek gondolatmenete felvázolja, hogy miért jönnek ide, miért akarnak megtámadni, miért akarnak kicsinálni minket. Még drukkoltam is nekik! Ha az embereknek nem is, de a Földnek egész biztos jót tenne egy – a vizeinket óvó idegenlégió megszállása. De még mennyire. Szóval az egész felvezetés, minden totál kerek.

Alig 300 oldal a könyv, de szinte minden oldalon valami újabb fordulat és meglepetés tódul az arcunkba, azt sem tudtam hová kapjam a fejem. Van benne dráma, izgalom szerelem, fröcsögő űrlénybelsőségek, meg kilapított fejek, és mekkora humora van már az egésznek. A főcsata, naná, hogy október 23-án zajlik. Mikor máskor. Mit nekünk szabadságharc. Lenyomjuk a hardverziót is három óra alatt. 

Buga Jóskáról ne is beszéljünk. Mekkora forma már! Kicsit pesti stílusban nyomja, de aztazeget. Amikor bemutatkozik, az állam leesett a helyéről. 

Nem olvastam még olyan könyvet, ahol ugrál a nézőpontok, és a karakterek gondolatai között az író. Egyik pillanatban még a professzor morfondírozását olvassuk, a másik pillanatban már Szabó ezredes dünnyög magában, és így tovább. Színesebb lett tőle az egész. 

A kedvenc karakterem az összes közül Ethan. Komolyan beleszerettem. :D 

Értékelés: 5/5

José Saramago - Vakság

Kemény dió ez a könyv. 

Ha pár évvel korábban kerül a kezembe, néhány fejezet elolvasása után összecsapom, és röhögök egyet, hogy Mi ez a szar? 

De szerencsére most vettem a kezembe, és lenyűgözött. Kicsit hatásvadász, és túlteng közhelyes kifejezésekkel, de attól még nagyon is jó gondolatai vannak a társadalomról. 

Bemutatja, hogyan lehet szépen, lassan, végérvényesen kifordulni önmagunkból, s mindezt miért is? Némi ételért. 

Nem látunk, másrészt ki vagyunk szolgáltatva másoknak, nem számíthatunk senkire, mert a bizalom észrevétlenül elszivárog máshová, és egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy állatok módjára – sőt rosszabbul – viselkedünk. 

Kőkeményen elénk tárja a társadalom gyors leépülését, és én el tudom hinni neki, hogy tényleg ez történne. Ha nem is zárnának össze bennünket, de engem így sem foglalkoztatnak a szomszédaim. Hát mi lenne akkor? Még inkább csak magammal törődnék, és aki azt mondja hogy ő foglalkozna másokkal is, az hazudik, nem vakult meg, vagy gyorsan meg akar halni. 

Brutális módon élnek a bezártak, nem is sejtik, mi történik körülöttük a világban. Abban a világban ami már amúgy nem létezik. Egyszerűen megszűnnek a társadalmi normák, totál anarchia van.
A punkok már partiznak, ők leszarják hogy vakok:D

Erőszakolják, ölik egymást az ételért, van aki beletörődik és elfogadja, van aki küzd. 

Vannak nagyon vicces részek benne, főleg, amikor szánalmat éreztem a szereplők iránt, akaratlanul is elnevettem magam. Mert tényleg szánalmas amit művelnek. Pedig emberek. Volt rész, amin eltátottam a számat, és volt rész, amin mélységesen felháborodtam, vagy a könnyeimet törölgettem. 

A vége nagyon meglepett, de utólag belegondolva, szép kis lecke volt. 

Adott egy ország, és egyetlen ember, aki ér valamit.

Értékelés: 5/5

Robin Cook - Járvány

Woow! 
Az eddigi legpörgősebb könyv amit Cook-tól olvastam. Annak ellenére, hogy nem volt bonyolult, és nagyon kiszámítható volt a végkifejlet, folyamatosan fent tartotta a figyelmemet, jó volt, hogy néha az „ellenség” gondolatait is megmutatta, így még nagyobb feszültséget teremtett. Azért meg kell hagyni Marissa elég belevaló nő, ügyesen helyt tudott állni, a fél csillag levonást azért kapta, mert minden nagyobb szerepet játszó pasasra ÚGY is gondolt, és ettől picit ribis lett. 
Jó kis könyv ez.


Értékelés: 4,5/5

I.P.C., Budapest, 1989

384 oldal

Stephen King - A menekülő ember

Cselekményleírás!

Velős kis könyv, az biztos. 

Elszomorító világot tár elénk, egy olyan – nem is elképzelhetetlen – jövőt, hogy beleborzongok. 

Én aki egyébként nem néz TV-t és a barátaink többségének sincs készüléke, valahogy el tudnám képzelni, hogy bujkáló lázadók csoportját alkotjuk, és minden erőnkkel próbálunk a Hálózat útjába állni, és meghiúsítani céljaikat, ami úgy konkrétan az emberek megölése, és agymosása, kedves, gyengéd, burkolt módon.

A minap az egyik kolléganőmtől meg is kaptam, hogy biztos szektások vagyunk, mert „Úrrrissten hogy lehet, hogy nincs televíziókészülékünk, amit nézni lehet”. Hát úgy, hogy nincs rá se időnk, se igényünk, no. Ez szerintem nem fura, hanem inkább normális dolog.

Szóval én teljesen megértettem Bent, hogy nem akar olyan helyen dolgozni ami megöli a spermáit, és még nagyobb károkat tehet, és borzasztó érzés lehetett végignézni, hogy a felesége lemegy strichelni az utcára, hogy gyógyszert tudjanak venni a gyereküknek.

Természetesen nem King lenne, ha nem küldené önszántából a rendszer nagy ellenségét a veszély gócpontjába. Bennek pénzre van szüksége, hogy a lányát orvoshoz vihesse, s mivel munka nincs, elmegy oda, amit a legjobban utál. A Játékok központjába. Mivel ott is hamar kiderül, hogy értelmes, emberséges, és ezért veszélyes tényező a rendszer számára, így a legbrutálisabb „játékba” válogatják be. A Menekülő emberbe.

Útjára engedik rengeteg pénzzel, egy kamerával, amivel naponta 2 x 10 percnyi felvételt kell magáról készítenie, és közben menekülnie, mert 12 órával később egy vadászcsapatot küldenek rá, akiknek egyetlen feladatuk van: Megölni Őt. 

Ha 30 napot túlél, 1 milló dollárt kap. Minden egyet túlélt óráért 100-at, és minden egyes útközben megölt rendőrért még 100-at. Brutális játék, amit még senki nem élt túl. Ja, és mindezt közvetíti a tv. 

Ben menekül, mondanom sem kell talál szövetségeseket, talál árulókat útja során, de a végén mindenki megkapja ami neki jár.

Gondolhattam volna, hogy nem lesz jó a vége, mert ebből nem lehet jól kijönni, de azt hogy potyogni fognak a könnyeim nem gondoltam. A legutolsó oldalig tartogat meglepetéseket nekünk.

King ismét elképesztett brutalitásával.

Értékelés: 5/5

Európa, Budapest, 2004

256 oldal 

Mira Grant - Feed – Etetés

Ez a könyv. 
Brutálisssaaaaan jó!!! Ennyi!

Értékelés: 5/5

Lazi, Szeged, 2012

422 oldal

Bram Stoker - Drakula

Ahogy Barney Stinson mondaná: „FERGETEGES!!!!!”

Értékelés: 5/5

Jókai Irodalmi Egyesület, Budapest, 1989

424 oldal

Rebecca James - Gyönyörű bajkeverő

Cselekményleírás!

Nos. Sikerült összeszedni a gondolataimat, és a korábbi, igen csak kifejező jellemzésemet, egy picit kibővíteni.

Ha a kedves olvasó naivan a kezébe veszi ezt a rendkívül hátborzongató pszicho-thrillernek jellemzett tákolmányt, óriásit fog csalódni. Rengeteg okból. Ugyanis: 

semmi köze a thrillerhez. Tényleg. A főszereplők egytől egyig elbaszott nyomorékok, a kivétel talán Philippa, de neki meg a neve kegyetlenül elbaszott.

Kezdjük Katherine-nel, aki semmiképpen sem Katie, mert ha valaki így hívja akkor sírva fakadunk. Mindenki, kollektívan. 

Bezárkózott lány vagyok, és a suli legnagypofájúbb, legmenőbb csaja egyik napról a másikra a legjobb barátnőm lesz. De nekem ez egyáltalán nem fura, mert biztos, annyira sivár és unalmas az élete, hogy szüksége van egy lelkileg széthullott, elkényeztetett úri picsára. Bhhhiiiztoss!!!!! 

De én bekajálom minden gondolatát, mert annyira kis kivert kutyuli lettem a húgom halála óta – erről majd később – hogy muszáj találnom egy barátnőt. Nyilván a legjobb személy erre Alice, aki szintén egy elbaszott lelki nyomorék, aki mások megbántásából, és megalázásából nyeri mérhetetlen erejét és gonoszságát.

Akaratlanul is a Burok jutott az eszembe róla. Csak itt nem egy lehetetlenül, és – ilyen ember nem létezik – hihetetlenül kedves és jóakaró emberről van szó, hanem a totális ellentétéről. Aki a való életben nem létezik. Komolyan, nem hiszem. Mindenkiben van egy kis gonosz, és nyilván elkeseredettségében és bosszúvágyból lehet ám hülyeséget csinálni, de ártatlan, érdektelen emberekkel szemétkedni, puszta szórakozásból? Ha valaki ilyen akkor tuti ki is nyír bárkit, és az nem flangál csak így az utcán, és valakinek feltűnik, hogy üvölt róla, hogy Hahó! Én egy kibaszott elmebeteg vagyok! Másrészről, mindenki tisztában van a milyenségével, könyörgöm, miért nem vitette el akkor senki kényszerzubbonyban?

Szóval tök menő, hogy megismerünk egy srácot, aki a barátnőnk pasija, és hármasban smárolgatást rendezünk a lakásomon, és mindenki ott alszik pár órás ismeretség után. Oké. Fogadjuk el, az ausztráliai tinik ilyenek.

Totál idegesítő, hogy ugrál az időben. Miért nem írta le szépen sorrendben az eseményeket? A lényeg átjött volna úgy is (áh, amúgy nincs lényeg, vicceltem).

Szóval itt van ez a húg-gyilkosság. Akárki azt mondja, hogy nem volt hibás. Hát nagyon téved. Elviszek egy tiniktől hemzsegő buliba egy 13 éves kislányt, otthagyom órákra, aztán amikor egy csapat fiú körében találom meg öntudatlanul, előbb lerázom a pasimat, majd elhiszem, hogy szívesen hazavisznek minket az úri negyedbe, és minden szép lesz és jó. 

Hát te nemnormális hülye liba! Kinyírtad a húgod. Erről az a véleményem, hogy Katie-nek is meg kellett volna halnia, és akkor rövidebb a könyv, és megkímél minket a szenvedéstől. De nem.

Jön ez a Mike gyerek, akivel egyik napról a másikra dúl a szerelem, aztán jön a gyerek is, de persze nem lehet happyend, mert Alice kinyírja, saját magával együtt. Mert amúgy ennyire egyszerű vízbe fúlni. Fél perc, bokáig érő pocsolyában. Aha.

Robbie a szent, és hős szerelmes jótét lélek, aki nem vágja le, hogy Alice totál hülyére veszi, csalja mindenkivel?!? Még az apjával is könyörgök. Persze ez gyorsan szétrobbantja a kapcsolatukat Faterral. Egy hülye kis picsa. Bizony. Mert ennyire erős a kötelék.

Aztán sok évvel később vagyunk, van egy kisgyerek, és hopp beugrik a képbe Robbie, és vígság van meg boldogság.

Kedves Rebecca James! Szerintem mindenkinek szívességet tennél, ha visszamennél taxis diszpécsernek, vagy angoltanárnak Kínába, nagyobb hasznodat vennék az emberek, mert könyvet írni nem tudsz.

Élmény volt.

Értékelés: 0,5/5

Athenaeum, Budapest, 2011

288 oldal

Darren Shan - A holtak vonulása (Város trilógia 1.)

Keresem azt a könyvet, aminek véletlenül erre nyomtatták a fülszövegét. 

Valaki szólna, ha megtalálja? 

Ahhoz képest, hogy egyáltalán nem azt kaptam amire számítottam, nem rossz, de nagyon erős túlzás „vérfagyasztó horrorként” jellemezni. 

Egy csomó ideig nem történik semmi, megy a gengszterkedés meg a lüttyögés, és az utolsó pár oldalba belegyömöszöl annyi infót, hogy kapkodom a fejem. De minden hipp-hopp megtörténik. Ráadásul annyira ellenszenves a főhősünk, hogy legszívesebben beletaposnék a szájába. Sokszor. 

Nem tudom, akarjam-e a második részt.

Értékelés: 3,5/5

Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010

446 oldal 

Stephenie Meyer - A burok

Cselekményleírás!

Nem az én világom.
Csak ráhúzott egy Burkot az Alkonyatra.
Szerelmi háromszög.
Csak éppen nincs ember, aki gond nélkül szerelmet tudna táplálni egy idegen testhez, akkor is, ha a testben élete párjának a lelke van.
Brrr.
Elég nagy cafka ez a Vándor. Na.

Bár meg kell hagyni, a filmtől sokkal jobb. Olvasva nem volt olyan elviselhetetlen ez a mérhetetlen önfeláldozás, és Jajj, én megmentek mindenkit, és nem akarok fájdalmat okozni senkinek! hozzáállás. Blöe.

Vágom, én hogy ez egy elbaszottul tökéletes űrlény, de én meg ember vagyok.

Értékelés: 2,5/5

Agave Könyvek, 2008

520 oldal

Donato Carrisi - Démoni suttogás

Cselekményleírás!

Ez most nem nyert.

Nem mondom, hogy rossz, mert olvasható. De amennyire lelkesen kezdtem hozzá a korábban olvasott értékelések, és könyvajánlók hatására, úgy, fordított arányosan, ahogy haladtam az olvasással, ez a lelkesedés kezdett alábbhagyni.

Öt csillagról indítottam, annak ellenére, hogy a főszereplők, szinte mind ellenszenvesek. Boris a kivétel. 

Mila egy önmarcangoló szerencsétlen, sajnáltatja is magát, ha nem is a társai előtt, de önmagában, és ez engem egyáltalán nem izgatott, nyomozzál basszus, nem kell itt a rinya. 

Rosa is egy segg, a főfelügyelőről nem is beszélve. 

Gavila doki pedig ahhoz képest, hogy „külsős” nagyon ki van nyalva a hátsója, övé az utolsó szó, mert hát nyilvánvalóan ő a nagyonokos. Mondjuk, hogy az is. 

A többiekről szót sem ejtenék, nem lényeges elemei a történetnek.

A harmadik hulla megtalálása után azt mondtam, hogy akkor ezt most én itt abbahagyom. Nem létezik ilyen, hogy egy csapaton belül ilyen dolgokat egymás elől el tudjanak, el akarjanak titkolni. Ez mi???? Mintha meg sem akarnák találni a gyilkost. 

Elkapnak mindenféle elmebetegeket, akiknek valamilyen módon közük van Albihoz, de aztán a végén persze semmire nem jutnak. Amikre rájönnek, és elősegítik a nyomozást, azok annyira felületes és elcsépelt módon vannak összeszedve, mintha a kisujjukból szívták volna ki. Egyszerűen csak rájönnek. Baszki, én is akarok ilyet.

Amikor meg előszedik az apácát, akinek van egy enyhe ragyogása röhögnöm kellett. Hát persze. Mert ez nagyon hitelessé teszi ám, de tényleg. Szóval ezt inkább hagyjuk csak meg King bácsinak.

Aztán ahogy Rosa, majd Gavila kis dolgai kiderülnek, akkor már káromkodtam magamban? EZT NEM HISZEM EL! Ez egy szar. Ha nem úgy vagyok vele, hogy ötven oldal biz' ki nem fog már rajtam, akkor bedobom a sarokba a könyvet. De kitartottam. Nyugtattam magam, hogy azért hátha elkapják a pasast.

A végéről inkább nem is mondanék semmit. Baromi nagy hepiend. Haha.

Értékelés: 3/5

Alexandra, Pécs, 2013

512 oldal

Stephen King: Álom doktor (A ragyogás 2.)

Éppen most fejeztem be… nem térek magamhoz.
Ez a könyv. Felülmúlta minden várakozásomat és képzeletemet Dan életét illetően.
Nem gondoltam, hogy kenterbe veri a Ragyogást. Mert nem is
de közben mégis.
Lebilincselt. Az ágyhoz, vagy a buszhoz, vagy ahol éppen olvastam a könyvet.
Akkora történetet fabrikált, egyszerűen képtelenség nem szeretni.
Nem tudok értelmeset írni, aki olvasta a Ragyogást, azonnal szerezze be EZT is, aki pedig nem olvasta, az nagyon gyorsan hajtsa fel egy antikváriumból, mielőtt a Dokiba belekezd. A Ragyogás egy kiváló King-mű, de ettől a könyvtől, még kiválóbb lesz.
Ennyi.

Értékelés: 5/5

Európa, Budapest, 2014

576 oldal

Joe Hill - Szarvak

Ez a könyv lesz a Bibliám. 

Aki nem olvasta még, sürgősen tegye meg. 

Lebilincselő lélektani, és romantikus regény. 

Csodálatosan bemutatja és jellemzi az emberi természetet. A rosszat. 

Aki azt mondja, hogy ez a könyv nem jó, az biztos nem ezt olvasta, keveri valami mással. Vagy egyszerűen nem értette meg a mondanivalóját. 

Megnevettet. Feldühít. Kikészít az igazságtalanságával. Megríkat. Megértet. 

Így kellett lennie. 

Amit pedig Istenről és a Sátánról állít, kenterbe ver minden tanítást. 

Ha elolvastad, Te is hívő leszel.

Értékelés: 5/5

Európa, Budapest, 2012

504 oldal

Karin Alvtegen - A kitaszított

Cselekményleírás!

Letehetetlen: Ezzel nagyon vitatkoznék. Csak azért nem tettem le, mert alig 200 oldal. Nehogy már ne bírjam magam átrágni rajta.

Pszichokrimi: Én inkább azt mondanám, hogy PSZCIHO-UNALOM.

Semmi nem történik, egyszerűen semmi. Itt-ott alszik, itt-ott zuhanyzik, rinyál, hogy hozzá kell nyúlnia a félretett pénzéhez, és a többi. 

Ismét alszik itt-ott, aztán végre történik valami, és találkozik egy gyerekkel, aki nyomozósdit akar játszani.

Aztán sitty-sutty ki is nyomozzák a dolgokat, a lehető legegyszerűbb módon, amit persze a rendőrség nem tudott megcsinálni, mert fene mód felületesek; a végére elkapja a gyilkost, persze előtte az jól megagyalja; aztán hipp-hopp vége mindennek, és boldogan él a közben halott apja kegggyetlen mennyiségű vagyonának a felével, amiből megveszi az eldugdosott álomházikót. 

Hagyjuk már.

Egy ilyen témát feldolgozó regényt nem lehet 200 oldalban összecsapni. Egy vallási fanatikus gyilkos-t, aki egyértelmű, hogy totál elmebeteg, nem ilyen könnyű elkapni, és nem oldódik meg ilyen könnyen az ügy. Semmi feszültség, de semmi az égvilágon.

Esti mese gyerekeknek.

Ja! Igen, majd kifelejtettem: Ez a sok bibliai idézgetés, nagyon idegesítő volt benne. Kit érdekel? Úgy is átugrom…Pff.

Értékelés: 1,5/5

Animus, Budapest, 2011

206 oldal

Robert Bloch - Tűzgolyó

Hát nem győzött meg. 

A Pszicho után sokkal többet vártam. 

Semmi izgalom, semmi feszültség, semmi-semmi. 

Unni éppen nem untam, de nem esett le az állam. 

Mivel a befejezés korrektre sikeredett, nem húzom le jobban.

Értékelés: 3,5/5

Pán, Budapest, 1990

186 oldal

Stephen King - Joyland

Nos, hát hol is kezdjem?

Nem egy megszokott pörgős eseménydús King-sztori. Nem rossz, de határozottan nem zseniális alkotás. Gyorsan emészthető, könnyű kis nyári, tóparton, nagyon unatkozós délutánra való olvasmány.

Egy ici-picit többet vártam, de azért így sem okozott csalódást. Nagyon szimpatikus volt benne minden karakter, annak ellenére, hogy egyikük sem volt egy túl izgalmas személyiség. Hétköznapi átlagos emberek, átlagos gondokkal, és átlagos élettel. 

Azért az unalom ellenére nem tudtam letenni, így azért nem tudom lehúzni, na. Olvasmányos, a fordítással sem volt gondom, érezhető benne King tapasztaltsága, és azért a végére nem okozott csalódást.

Mindenképp megéri elolvasni, mert a Joyland-en keresztük, Mesterünk egy új oldalának részesei lehetünk.

Értékelés: 4/5

Európa, Budapest, 2014

320 oldal

Stephen King: A Setét Torony – A hármak elhívatása (A Setét Torony 2.)

Össze sem lehet hasonlítani a Harcossal. Még több kérdést vet fel, de a könyvbe nem tudok belekötni. Örülök, hogy folytattam, és nem álltam le az első kötetnél. 

King, azért mégis csak King. Nem horror, és nem véres, viszont cserébe, egy olyan világba vezet, amit én is szívesen megismernék… és meg is fogok.

Értékelés: 5/5

Európa, Budapest, 2004

460 oldal

Veronica Roth - A beavatott (Divergent 1.)

Cselekményleírás!

Ahhoz képest, hogy egy vérbeli tiniregény, gyorsan kivégeztem.

Sajnos, akárhányszor elolvastam, hogy Beatrice, azonnal elkezdte énekelni Feró az agyamban, hogy A munkának vége, kijössz a gyárból, egy vodkától erős vagy és bátor… … és röhögtem. Mint állat. Szóval ez volt az egyik tényező ami miatt szórakoztatott a könyv.

Annyira levágós volt már a legelején, hogy Tóbiás pajtás és a mi kis Ricse-Ricse-Beatricsénk között dúlni fog a szerelem, csak az volt a kérdés hogy mikor. Vágtam volna szájba mindkettőt, hogy mit kell annyit hisztizni basszus, fejezeteken keresztül kerülgették egymást, kézfogások simogatások, elkapott pillantások, basszus ne máááár. Ennyire nem kell a feszkó.

Egyébként ezek a csoportok, elég gázak. Így nem lehet élni, tuti megzombulnék. Mint ahogy a szereplők is agymosott barmok voltak.

A legszimpibb karakter Cristina és a fickója volt, akinek nem jegyeztem, meg a nevét, a másik pedig Peter. Több okból is: 

1. Mert normális neve volt. 

2. Mert egy kis genyó. :D Valamiért bejött a stílusa. Nem azért mert én ilyen vagyok, nyilván nem szúrnám ki senkinek a szemét, csak hogy első lehessek valamiben.

Ez az összeesküvés amit a Műveltek kitaláltak, meg a szérum dolog, elég fura volt számomra, meg az hogy thhherrrrrrmésztesen Négyes is elfajzott. Hát na. Muszáj ketten különcnek lenniük. Így tök hatásvadász az egész.

Szóval amikor kiderült, hogy leánykánk a szextől fél, majdnem összefostam magam. Mondom na neeeeee. :D :D Nyilván, már nem vagyok 16 éves szűz kislány, és a másik oldalról szemlélem a dolgokat, ezért nem tudtam értékelni, hogy a srác sem vette még le senki előtt a pólóját, a leány meg egyenesen félt még majdnem hogy ránézni is. Csapjatok mááár a lecsóba, nem kell itt szarozni! Szóval na, kiakadtam, vagy csinálják, vagy ne csinálják, csak ne menjen ez a csöpögős szenvedés. De hát ment.

Befejezésül, hát hogy még hatásosabb legyen az egész Főhősnőnk szülei természetesen hősies halált halnak, Ők pedig átmenetileg nyilván csak átmenetileg, ha van folytatása a könyvnek, megmentik az eléggé Elfajzott világukat. 

Részemről atomot adtam volna mindenkinek. De amúgy jó könyv. :)

Ha nem veszem meg PIF ajándékozásra, akkor valószínűleg nem 3 nap alatt olvasom el, sőt soha el sem olvasom, mert nem fogott meg a fülszöveg annyira, hogy kívánságlistás legyen, de ha már ezzel a könyvvel jöttem ki a könyvesboltból, csak nem küldöm tovább úgy, hogy bele ne olvassak.

Szóval. Ajánlom minden lánynak, aki még szűz, mert Ők még átérzik Ricse kínjait, és nem ajánlom egy nőnek sem akinek már egynél többször volt közösülésben része. Pasiknak meg egyáltalán nem, mert tuti agykukit kapnak tőle.

Ja, banyek majdnem kifelejtettem: Úgy irigylem őket, hogy naponta csináltatnak új tetoválást, rányalnak egy ragtapaszt, és háztetőkön ugrálnak, meg szétverik egymást. Ahhha. Bazzeg, egyszer sem kenegették egymást Betadine-nal. :D 

Én is akarok 2 nap alatt begyógyuló ingyen tetkót.

Érékelés: 5/5

Ciceró, Budapest, 2012

430 oldal

Vivien Holloway - Pokoli szolgálat

Mivel sosem olvastam még ebben a témában, gőzöm sem volt mi jön majd ki belőle. Valahogy olyannak képzeltem, mint a Constantine a démonvadász c. filmet. Nem lőttem nagyon mellé, és nálam az a film teli találat volt.

A könyv, pörgött, nem untam egy pillanatig sem, de folyamatosan fura érzésem volt tőle.Megmagyarázhatatlan.

Nincs túl sok mondanivalóm, valahogy nem jönnek a kritikus szavak, egyszerűen jó volt, átérezhetően írta le az érzéseit, bár nekem túl sok volt Lilian önmarcangolása, ahogy magába fojtottan rinyál és kesereg, kifelé mutatja a kőkemény vérszomjas szukát, de befelé egy lelki nyomorék. Bár miért is ne lenne az, hiszen sokat szívott.

Az utolsó fejezet elején van némi homály, és felmerült, hogy Ez most hogy jött össze? és nem értettem, hogy hogy történhetett meg, de a befejezés – kétség sem férhet hozzá – ötcsillagosra sikerült.

Remélem a következő részben választ kapok a kérdésemre.

Értékelés: 5/5

Aba, Budapest, 2013

320 oldal

Patrick Süskind - A parfüm

Hát hú-ha.

Egy újabb hirtelen felindulásból elkövetett olvasás áldozata lettem. Ez a pár száz oldalacska igazán nem volt sok, de annál inkább sokkolt. 

Tátott szájjal olvastam. 

Szinte én is éreztem az illatokat, mit éreztem(!), még akár meg is tapinthattam volna a levegőben őket, annyira vibráltak.

Semmiképp sem sorolnám be a horror műfajába; A parfümből egyszerűen hiányzik a rettegés. Inkább túlfűtött szenvedély, és romantika fűszerezi, a maga nagyon groteszk módján.

A szeretet hiánya különös módon bontakozik ki benne, másra sem vágyik, minthogy elismerjék, és végre észrevegyék. A képességeivel mindent elérhet, amit csak akar. A manipuláció, amire képes, és amit lelkiismeret-furdalás nélkül meg is tesz, nem sorozatgyilkos szörnyeteggé változtatja – ahogy azt elvártam a könyv elején – hanem együttérzést, és csodálatot vált ki. Tiszta. Érzelmektől mentes, egyedül az érzékeire, pontosabban csak egyre – a szaglására hivatkozva teszi, amit tennie kell, és olvasás közben megértjük. Ő enélkül nem létezhet. Kell neki, és nekünk is, hogy létrehozzon újra valami újat, amitől minket is elvarázsol. 

Befejezés, okoz némi meglepetést, számomra túl gyorsan történik – ezért a fél csillag levonás – de egyben az összhatással elenyésző kis hiányosság, amin túl tudom tenni magam. Illetve a vörös hajú lánnyal kapcsolatos „érzéseiről” olvastam volna egy kicsit részletesebben. 

Kötelező olvasmány.

Értékelés: 4,5/5

Partvonal, Budapest, 2005

260 oldal 

Richard Laymon - A mozinak vége

A mozinak vége 

Laymon stílusa senkiével sem hasonlítható össze. Nagyon egyedi, picit szoknom kellett, de a végére egész belefeledkeztem. Jó kis sztorit hozott össze. 

Igaz, hogy mindenki olyan lazán beszél a gyilkosságról, mintha egy bevásárlást tervezgetne, vagy hogy hová megy vacsorázni, de bejött. Tőmondatokban beszél, de végén már egyáltalán nem zavar… nem kelt akkora feszültséget, viszont totál tényszerűvé tesz mindent. Az egész olyan – minthogy amiről szól is – mint egy régi olcsó költségvetésű horror film. 

Nem sikerült letennem, szóval egy ültő helyemben elolvastam, hogy tudjam mi a vége. Nem csalódtam benne, nagyon bejött a dolog. A főszereplő csaj egy kis zseni.

A maradék öt elbeszélés, vegyes érzelmeket ébresztett bennem. A Rossz hír, az elég furára sikeredett és nem is tetszett a befejezése
nem is volt, de Az etetőnél a sorozatgyilkos fickóval és a zombi áldozataival.. hááát pilláztam nagyokat, közben meg vigyorognom kellett. Így jár az aki, fiatal lányokat kínoz, majd öl meg. 

A Krampusz Károly aranyos kis mese, rosszcsont gyerekeknek fel is lehetne olvasni, bár a lepedőcserét nem vállalom. Hihi. Nagyon unszimpatikus a bébiszitter, de a kölykök ellensúlyozzák :) 

A fürdőkád meg zseniális!!!!! Ha tudom, azzal kezdem…!Nem is értem miért ez az utolsó történet. 

A Dinker tava nagy sületlenség.

Ja, a könyv egyébként azért keltette fel az érdeklődésem, mert King ajánlás van a borítóján. Nem csalódtam.

Értékelés: 4,5/5

Alexandra, Pécs, 1995

380 oldal

Bret Easton Ellis - Amerikai psycho

Cselekményleírás!

Hát ez borzalmas volt. Ennyit már rég szenvedtem könyv olvasása közben. 

Fejezeteket lapoztam át. Pontosan hármat. 

Egyetlen szerethető karaktere sem volt, egyetlen sem! Ilyen könyvet én még nem olvastam.

Pat. Kemény dió. 

Először undorodtam. 

Aztán itt-ott felkeltette az érdeklődésem, de nem annyira, hogy ne tudjam letenni. 

A szexjelenetek nagyon jók benne, és érdekes volt végre ilyen részletességgel olvasni emberek kínzásáról, úgy hogy a gyilkos csak egy darab húsnak tekintette őket.

Az a sok márka leírás, és hogy ki milyen ruhát milyen kiegészítővel visel, és ez mennyire illik össze, az valami borzasztó. Kit érdekel? Drága Márkás cucc aztán kész. Tudom én, hogy ezzel is a fényűzést, a gazdagságot, és a képmutatást akarta szemléltetni, de nagyon túlzásba vitte. Még a fogkeféje márkáját és árát is leírta. Ááh. 

A másik bajom az volt a dologgal, hogy nem tudtam egyszerűen megérteni, miért csinálja. Csinálja, élvezi, de az hogy bárkit, bármilyen módszerrel, amihez épp kedve szottyan…?! 

Több mint 2 évig játszódik a történet és senki nem kapja el?? Na persze… csak úgy simán leráz mindenkit? A történetekben a rosszak, mindig elnyerik végső büntetésüket, haha.

Szegény Pat. Bevallja egy csomó embernek a tetteit, lehet hogy talán segélykiáltás, hogyHahó, valaki állítson már le!, de nem veszik komolyan. Valakinek csak feltűnt volna a dolog.. ilyen egyszerűen nincs. Egy külsőségekre épülő, mély érzelmektől mentes, személytelen világban él, és nem tud menekülni. Biztos én is bediliznék tőle, akármennyire is van pénzem, de ez már irreális.

Aztán meg hiányzik a rendőrségi szál is a dologból. Érdekelt volna a másik oldal, amikor megtalálják a hullákat, és próbálják megtalálni a gyilkost. Talán úghy jobban el tudtam volna fogadni, hogy megússza a dolgot.

Nem kedvelem egyáltalán Pat-et, legszívesebben eltaposnám mint egy férget. Azért olvastam végig a történetet, mert reméltem, hogy vagy öngyilkos lesz (de ehhez túl egoista), vagy elkapják és kivégzik. Sajnos egyik sem jött be, így a befejezés nekem üres. Nincs történet, csak értelmetlen öldöklés. Igaz, van néhány magasröptű gondolat, ami ha kicsit hatásvadász is, de azért van benne igazság, de azért nem vágtam magam hanyatt tőle.

A másik oldal, amivel most kiegészíteném a dolgot, hogy egy pillanatig, amikor Owen lakására felmegy, és a csillogó-villogó patyolat lakásban ott áll egy ingatlanos, egy párral, és ő elképed, hogy hová lett az a sok vér, amit otthagyott, az is megfordult a fejemben, hogy csak képzeli az egész vérengzést… Erre a vége felé, még a majdnem lebukás pillanatában felhívott, emberke, akinek gőzöm sincs a nevéről, és akinek mindent bevallott, később közli vele, hogy nem ölhette meg Owent, mivel tényleg találkozott vele Londonban, nem is egyszer. Ha ebből a síkból nézem a történetet, akkor még szánalmasabbnak tűnik Patrik.

Beteg könyv, de nem hordoz magában értékeket.

Értékelés: 2,5/5

Európa, Budapest, 2003

568 oldal

Stephen King - A Setét Torony – A harcos (A Setét Torony 1.)

Hát nem győzött meg. 

Ide-oda kapkodtam a fejem, de igazából semmi nem történt. 

Rengeteg kérdést hagy maga után, totál összecsapottnak tűnik az egész. 

Annyira odáig van érte mindenki, jobbra számítottam. Értem én, hogy fel kell vezetni a dolgokat, hogy a többi kötetben minden kibontakozhasson, de az első kötetben valami kedvet kéne csinálni az olvasáshoz nem? 

Lehet, csak én vagyok gyengeelméjű, és gond van a felfogókámmal, de nekem ez totál zagyvadék volt. 

Ha nincs az utószó, amiben erre-arra ad némi magyarázatot, tuti nem veszem a kezembe a második részt.

Értékelés: 3,5/5

Európa, Budapest, 1998.

250 oldal 

Stephen King - A remény rabjai

Hát ez kemény menet volt. Még WC-re is elfelejtettem kimenni. Ilyen gyorsan még egy könyvet sem sikerült elolvasnom. Ez valami eszméletlen! A filmet már vagy ezerszer láttam, de ez a könyv… hhúúúúúhhhhh. 

Sokkal jobb. Nem tudok mit írni, ittam minden szavát, és sajnálom, hogy ilyen hamar vége van. 

100 csillagot adnék. :)

Értékelés: 5/5

Európa, Budapest, 2003.

680 oldal

Jeff Abbott - Pánik

Hát ez baromira bejött. 

Kapkodtam a fejem ide-oda, pörgött az egész mint állat. 

Teljesen érthető volt, az elejétől fogva levágtam, hogy ki a hunyó, ki az akiben meg lehet bízni, és Evan nagyon jól beilleszkedett a titokban élők társadalmába. Carrie-n először meglepődtem, de aztán értelmet nyertek a fura dolgok. 

Kettő dolog zavart egyedül a könyvben, ami miatt nem kapott 5 csillagot: 

Az, hogy amikor az elején hazamegy, rögtön, a halott anyjára talál rá, és esélyt sem ad, hogy reménykedhessek benne, hogy talán még él. Nem. Ő rögtön lelőtte a poént. 

Szerencsére, ezt többször nem játszotta el. 

A másik gondom pedig két névvel volt: Granger és Pettigrew. Valahogy bezavartak a Harry Potteres nevek, akkor is, ha csak említést tettek róluk a könyvben, és nem voltak ténylegesen szereplők. 

Ezt a két kis hibát leszámítva, letehetetlennek bizonyult.

Értékelés: 5/5

Ulpius-ház, Budapest, 2008

460 oldal