2014. január 23., csütörtök

Robert Bloch - Pszicho

Cselekményleírás!
Hát aztarohadt…….!!!!! 
Olvasom, olvasom, nem számítok semmi érdekesre, és az első 30 oldal után úgy meglepődök, hogy kettéáll az agyam.

Ahogy Bloch levezeti Mr. Bates gondolatait, ahogy utálja Anyát, ahogy utána keresi és kiakad ha nincs mellette, és elméletben levezeti mit mondana, és ahogy ezen vitázik magában, hogy mi is a helyes az kész. Komolyan 3-szor is el kellett olvasnom az elején levő részeket amikor Norman beszélget magában/val. Mint egy totál elmebeteg, és ez nekem úgy ahogy van át is jött. Először azt hittem, hogy ez az író egy idióta, hogy lehet ilyen összevisszaságot írni, hogy nem értem meg?! …vagy csak én vagyok ilyen csökött agyú, hogy nem fogom fel elsőre?!
De miután beindul a történet, és a többi szál is bekapcsolódik, kiderül, hogy itt senki sem idióta, és sikerül felfognom Norman gondolatait, amik azért vannak ilyen hülyén leírva, mert ilyen hülyén gondolja őket. 
Ja, és még egy kukkoló is a rohadék. Szegény Mary csak eltéved egy szobát akar, és ennek az a vége, hogy elveszti a fejét. Mondjuk vártam volna néhány részletet is, hogy itt a fülét vágja le, ott szúrja meg a késsel, nem csak a kaszabolás tényét. Nem tudtam, hogy Norman miért nem dugja végre az elmebeteg gyilkos anyját egy elmegyogyóba, mert totál sárgalapos, de ha belegondolunk a kicsi Norm is az, mert nem tud élni az anyja nélkül. 
Az első mondattól kezdve utálom szegény dagat csórikámat, pedig olyan nyomorult. 40 évesen, hót szüzen, a pornóival, meg az emberevő inkáival nem túl kívánatos egyén, amolyan életképtelen Anya kicsi fia. Ahogy az anyja is mondja neki, Anyámasszonykatonája.

A második gyilkosság kiszámítható volt. Odamegy a nyomozó, nem talál semmit, de pechére meglátja az öregasszonyt az ablakban. A hülye meg annyira erőszakos, hogy hiába akarja Norm lebeszélni a találkozásról nem tudja. Ennek persze az a vége, hogy a mama borotvával kidekorálja az arcát. Ekkor leszidja anyát, hogy milyen butaságot csinált, de végül is megnyugtatja magát, hogy nem volt más választás, hisz a nyomozó mindent kiderített volna, ha anyával beszél és… és Arbogast is megy a kocsijával együtt a mocsárba. Hm, milyen jó hogy kéznél egy nagy mocsár.
Mary pasija egy nyámnyila kis hülye. A húga viszont, kétségbeesett, bármire képes. Amikor a seriffre sem számíthatnak már, elmennek a motelba megnézni maguknak ezt a fickót, aki „tiszta mint a hó”. Kitalálnak egy totálgáz és béna, átlátható sztorit, hogy ők egy házaspár akárhonnan, és itt akarnak megszállni, mert fordulójuk van. 
Ki a fene akarna egy ilyen eldugott helyen évfordulózni???????????????
Norman felkészülten várja őket, de Lila mégis megtalálja a nővére fél pár VÉRES fülbevalóját. Így kieszelnek egy újabb béna fedősztorit, hogy a csaj elmegy a seriffhez, a csóka meg addig szóval tartja a motelost.

Ezután pedig a nagy csattanó. Felkiáltottam volna, ha nem alszik mellettem a Párom. A könyv ekkor válik ZSENIÁLISSÁ és elszomorodok, hogy már csak pár oldal van hátra, pedig én ezt AKAROM MÉG sok oldalon keresztül.
Hülyének néztem én is a seriffet, amikor mondja, hogy de hát már 20 éve halott Mr. Bates anyja, mert a leendő férjével öngyilkosok lettek. Akkor hogy lehet, hogy Norman beszélget vele, és hogy lehet, hogy még EMBERT ÖLNI is képes??
Elmebeteg. Zseniális. Mindenkinek ajánlom, aki azt gondolta (mint én), hogy Kingnél nincs jobb. Pedig van.
Értékelés: 5/5

2014. január 13., hétfő

Stephen King - A coloradoi kölyök

Kingről nem mondok ilyet, de ezt UTÁLTAM. 
Ez olyan, amikor előre szólnak, hogy nem lesz befejezés, de te mégis csak egy King rajongó vagy, és ismered a Mester műveit, azt gondolod, hogy hazudik. De nem. Tényleg nincs vége. Lóg a levegőben a sztori. A mai napig nem tudom, hogy került oda a férfi, és hogy miért… idegesítő.

Értékelés: 1,5/5

David Osborn - Vadászidény

Imádtam. Az elejétől kezdve izgalmas, fordulatokkal teli, a vége pedig a nagy bumm, és a szám tátva maradt. Újraolvasós könyv.

Értékelés: 4/5

Stephen King - Bilincsben

Cselekményleírás!


Hát amikor úgy döntött, hogy felvágja az ereit, pihentettem egy hónapig. Nem lettem volna Jessie helyében, főleg, hogy 4 ember vitatkozott a fejében. Így jár az, akit gyerek korában molesztál az apja, és egy lezbi a szobatársa. Bedilizik. Jó volt olvasni, sajnáltam Jessie-t, de a kutyát jobban.

Értékelés: 3,5/5

Stephen King - Dolores

Az egyik kedvencem. Hogy mikre nem képes egy asszony a boldogságért. Szomorú, és bátor. És ahogy a vén Dolores elmeséli, becsinálok rajta, imádom az öreglányt. Állati nagy arc. A sztori? AZ is állati.

Értékelés: 5/5

Stephen King - Rémület a sivatagban


Tak!!!!!! A város neve Reménytelenség, de valóban elveszítenéd a reményt? A reményt nem lehet elveszíteni, csak kell egy jó terv. A gonoszt le lehet győzni. Istennel, vagy nélküle, de inkább vele. Hidd el sikerülni fog. A borzongás garantált, közben tanulsz egy csomó új szót, sajnálsz egy csomó régóta halott 
bányászt embert, plusz a friss hullákat is. Főleg a pici lányt. 

De aztán megnyugszol. Tak!!!!


Értékelés: 5/5

Stephen King - Hasznos Holmik

Cselekményleírás!

Én is bemennék a Hasznos Holmikba, és biztos, hogy találnék valami egészen különös dolgot, amire eget rengető szükségem lenne, égetne a vágy érte, és gondolkodás nélkül nem foglalkozva a következményekkel, megtenném az apró csínyt, bármi legyen is. Hiszen APRÓ. NEM LEHET BELŐLE BAJ. 

Annyira valóságos, mégis hihetetlen a történet, hogy nem azt éreztem, hogy valami jót olvasok, hanem azt, hogy én is benne vagyok a történetben, és ez félelmetes és zseniális. Egyszerre vagyok a fájdalmával és titkaival viaskodó Polly, a nyakig pácban ülő Rosszcsont, a semmit sem értő Alan, a könnyen rászedhető Ász, a szófukar, magának való Nettie, a bűntudattól, és félelemtől szenvedő Brian és a többi szereplő is. Mindegyikük én vagyok, de leginkább Leland vagyok. LELAND GAUNT. Róla keveset tudunk meg a leírásból, mindenki olyannak látja amilyennek szeretné, és ő bizony alkalmazkodik az igénykehez. De még mennyire, hogy alkalmazkodik!!! 

A történet gyorsan kibontakozik, az események pillanatok alatt felpörögnek, majd egy gigantikus csúcsban robban az egész, mindenki szemesül a kis csínnyel amit elkövetett, mindenki észbe kap, és ellenségből újra barátokká válnak, a gonosz pedig bár elmenekül, amiért jött, azt nem kaparintja meg, és üres kézzel távozik. A távozás lélegzetelállító, látványos, és hihetetlen. 

A történet a maga módján hepiend, mert igaz, hogy rengetegen meghalnak, és igaz, hogy a város darabjaira hullik, de az életben maradottak újra megtalálják önmagukat, és esélyt kapnak az újrakezdéshez. 

Zseniális olvasmány, az egyik legjobb könyve a Mesternek.

Értékelés: 5/5

Stephen King - Halálos árnyék

Abszolút kedvenc. Mosd magad tisztára, győzd le a sötét oldalad. A megtestesült gonosz énedet. Csúcs.

Értékelés: 5/5

Stephen King - A rémkoppantók

Szerettem olvasni, mert King, és nem tűnt fel, hogy 1000 oldal, és igazából egy csomó ideig semmi nem történik…. Nagyon sok szereplőbe néha belezavarodtam, de ami tuti, hogy az elején nagyon ellenszenves alkoholista fickó lett a végére a Hősöm. Meg mindenkié. Fura egy ufós sztori az biztos. Bár nem értem, hogy a kis srác, hogy kerül a fészerbe abba a trutymóba, amikor elvileg egy másik univerzumban, vagy legalábbis bolygón kéne lennie. Vagy csak a tudatát röpítik át? Ez itt nekem homály. Olyan primitív ez a fészeres megoldás. Többet vártam volna. 

De összességében nagyon jól össze van rakva, és fel van építve a történet. DE! Nem olvasnám el még egyszer.


Értékelés: 3,5/5

Stephen King (Richard Bachman néven) - Sorvadj el!

A vége a legjobb! A többi csak rizsa.

Értékelés: 4/5

Stephen King - A sárkány szeme

Ez a könyv a bizonyíték, hogy King bácsinak megy a mesemondás. Ittam minden 
szavátsorát a könyvnek, és szerettem, hogy hepiend. Szerettem. Nagyon.

Értékelés: 5/5

Stephen King - Christine

Egy autó, ami él? Ki talál ki ilyen blődségeket? Hát persze, hogy King. Ja, és olyan sztorit kanyarít belőle, hogy az eszem 
faszom
megáll. Be nem ülnék abba az autóba. Az maga a gonosz. A csábító, hívogató, negédes gonosz.

Értékelés: 5/5

Stephen King - Tűzgyújtó

Ezt még akkor olvastam, amikor benzinkúton dolgoztam, és éjszakánként rengeteg időm volt. Négy éjjel alatt végeztem ki, azóta elolvastam még egyszer, és még jó párszor el is fogom, és nem csak azért, mert alapból érdekel a telekinézis, hanem mert szeretem az olyan embereket, akik mindent megtennének a családjukért, és Andy ilyen ember. ..és az ilyen manapság ritka. Hiányzik.

Értékelés: 5/5

Stephen King - A holtsáv

Cselekményleírás!
A balesetig nagyon szerettem a történetet. Utána MÉG JOBBAN. Ahogy leírja a kómában töltött időt, ahogy megéli Johnny, az valami eszméletlen. Ahogy próbálkozik szegény…. 
… az ébredés nagyon nyomasztó, és rémítő, főleg hogy Sarah nincs ott vele. Közben olvasod Greg sztoriját, akit mélységesen utálsz, és megvetsz, és szánod is, de félsz is tőle. Amikor pedig rájössz, hogy Johnny mit tervez, kétségbe esel. Persze, neki ez a legjobb eshetőség, hiszen az életének nincs már más értelme, csak hogy mások halott, vagy eltűnt, esetleg minden más problémától küszködő rokonaikat megkeresse, mondjon róluk valami biztatót. Ez nem neki való. Megment egy rakás életet. A nővér kisfiát. Megtalálja az orvosa Édesanyját. Leleplez egy sorozatgyilkost. Megment több tucat gimnazista életet, de a sajátját nem tudja. 
Ráadásul úgy néznek rá, mint egy űrlényre, kinevetik, kételkednek benne, bántják, félnek tőle. Az élete szomorú, és boldogtalan. Élhetetlen. Együtt érzek, és megértem. Csak boldog akart lenni.

Értékelés: 5/5

Stephen King - A ragyogás

Hihetetlenül jól összerakott történet. Mindenkit megismertem, mindenkit szerettem, és rettegtem a mozgó sövényfiguráktól. Újra, és újra, és újra el fogom olvasni.
Értékelés: 5/5

Thomas Harris - A bárányok hallgatnak (Hannibál 2.)

A Vörös sárkány után, nem volt kérdés, hogy Thomas Harris tud valamit. Egyszerűen nem tudtam letenni, még főzés közben is olvastam, fent voltam éjszakába nyúlóan, a buszon, a munkahelyemen, totál dilisnek néztek. Csak azon járt az eszem, hogy Starling nyomozónak sikerül-e kideríteni ki a gyilkos, teljesen képes voltam azonosulni vele. Epekedve várom, hogy olvashassam a Hannibált.

Értékelés: 5/5

Thomas Harris - A vörös sárkány (Hannibál 1.)

Néha nagyon jó tud lenni, ha a szerelmed vak. Nem kell titkolóznod előtte, „nézhetitek” együtt a lenémított családi videókat, végigsimogathatja a hátad anélkül, hogy tudna a gyönyörű tetoválásodról, anélkül, hogy tudna bármit is arról, ki is vagy te. Felemelő.

Értékelés: 5/5

Stephen King - Állattemető

Kicsi Koromban nyaggattam Anyukámat, hogy mesélje el miről szól ez a könyv, de nem akarta elmondani. Akkor kivágtam a díszhisztit, és úgy döntött ezzel büntet meg. Egy álló hétig nem mertem aludni, ha pedig sikerült akkor a családomat gyilkoló macskákról álmodtam. Nem épp kellemes egy 13 éves kislány számára. Sokkal később 20 évesen szántam rá magam az olvasására, és ugyan úgy rettegtem mint 13 évesen. Az a macska…. egyszerűen. Hátborzongató. Ez az egyik kedvenc könyvem, de abban is szerepe lehet, hogy ki nem állhatom a macskákat. Mocskos, haszonleső, hálátlan kis dögök.

Értékelés: 4,5/5

Stephen King - Boszorkánylány (Carrie)

Rövid de annál velősebb. Brutális pusztítás. Carrie te nyomorult leány. Ezt hamarabb kellett volna. Talán ha az anyáddal kezded, legalább boldogan halsz meg.
Nagyon nyers, de élvezetes.

Értékelés: 4/5